Információk a Magyar Braille írásról

Ki alkotta meg a Braille-írást és mikor?
Hogyan terjedt el az egész világon?
Hogyan ejtsük ki a Braille-írás kifejezést, és milyen rokon értelmű szavakkal utalunk erre a rendszerre?
Mi a “Braille-ablak” vagy más néven “Braille-cella”? Hány pontból áll?
Egy szövegen belül ugyanúgy, mint a síkírásban, van-e a betűk mérete közt különbség?
Mi a számjel?
Melyek a Braille-írás méretei?
Milyen a “ritka soros” és milyen a “sűrű soros” pontírás?
Milyen eltérések vannak a különböző nyelvek Braille-rendszere között?
Hogyan olvassuk a Braille-írást?
Milyen eszközökkel írnak a vak emberek?
Van kétoldalas Braille-kiadvány is?
Mi a nyolcpontos Braille-írás?
Egy Braille-írású könyvben vannak-e címek, táblázatok és egyéb formázások?
Mi az úgynevezett “kis rövidírás”?
Mi az úgynevezett “nagy rövidírás”?
Szövegek leírásán kívül milyen egyéb anyagok rögzítésére alkalmas még a Braille-írás?
Miért kedvelik sokan a pontírást?

Ki alkotta meg a Braille-írást és mikor?

Egy francia fiatalember Louis Braille. (link)
1824-ben, 15 éves korában alkotta meg ezt az írásrendszert.
Egy katonatiszt Charles Barbier, a francia hadseregnek
kialakított tizenkét pontos titkosírását, az úgynevezett “éjszakai írás”-t felhasználva
fejlesztette ki a rendszerét.
Mivel Braille a párizsi vakok intézetének tanára volt,
Élete során is már sok vak gyermeknek taníthatta meg írását.
Vissza az oldal tetejére

Hogyan terjedt el az egész világon?

A Braille-írás 1868-ban
indult világkörüli hódító útjára, amikor egy brit intézmény
(Royal National Institute for the Blind
? Királyi Nemzeti Intézet a Vakokért)
Kutatócsoportja rá nem jött a jelrendszer hasznos és fontos mivoltára.
Németországban 1879-ben vált kötelező iskolai írássá.
Magyarországon pedig 1893-ban
vezették be, mint a vakok számára általános írásformát.
Ma már a világ összes országában használják.
Vissza az oldal tetejére

Hogyan ejtsük ki a Braille-írás kifejezést, és milyen rokon értelmű szavakkal utalunk erre a rendszerre?

Magyarországon többnyire “Brájírás”-nak ejtjük, de vannak akik a “Brejírás” kiejtést használják.
Az előző a francia kiejtéshez közelít, az utóbbi pedig az angolhoz.
A Braille-írás szinonimái: vakírás, pontírás,
Domború írás.
Vissza az oldal tetejére

Mi a “Braille-ablak” vagy más néven “Braille-cella”? Hány pontból áll?

A “Braille-ablak” vagy más néven “Braille-cellla” Egy hat domború pontból kialakított egység. Egy álló téglalap, aminek a bal oldalán három, és a jobb oldalán is három pont van.
(Olyan, mintha egy ablak lenne, ami hat részből tevődik össze.)
A bal felső sarokban van az egyes, középen a kettes, alul pedig a hármas pont. Jobb oldalon felül található a négyes, középen az ötös, és lent a hatos pont.
Ebből az egységből összesen 63 pontkombinációt lehet kialakítani.
Attól függően, hogy egy ablakban hány pontot és mely pontokat domborítjuk ki, különböző betűket és más jeleket tudunk megformálni.
Vissza az oldal tetejére

Egy szövegen belül ugyanúgy, mint a síkírásban, van-e a betűk mérete közt különbség?

Vannak-e vastagon szedett vagy nagybetűk?
A vakírásban csak egyfajta betűméret van. Olyan, mintha síkírásban mindent nyomtatott kisbetűkkel írnánk. A nagybetűket úgy kapjuk, hogy a betűk elé egy nagybetűjelet teszünk. Ez a magyar nyelvben a négyes és a hatos pont. Nincsenek “vastagon szedett” pontok,
Egy-egy kiemelt szöveget különleges jelek közbeiktatásával jelzünk.
Vissza az oldal tetejére

Mi a számjel?

A pontírásban a számokat úgy kapjuk meg, hogy a számjel után betűket írunk. Így pl. az 1 = a számjel a betűvel, a 2 = a számjel b betűvel. Külön szabályt kell alkalmaznunk, ha egy időpontot, egy időszakot, vagy éppen egy telefonszámot
Akarunk leírni.
Vissza az oldal tetejére

Melyek a Braille-írás méretei?

A pontok átmérője: 1,6 mm
Két pont közti távolság: 2,5 mm (Az egyik pont középpontjától a másik pont középpontjáig).
Két karakter (ablak) közti távolság: 6,0 mm (Az egyik pont középpontjától a másik pont középpontjáig).
Két sor közti távolság: 10,0 mm.
Pontmagasság: 0,35 mm.
Vissza az oldal tetejére

Milyen a “ritka soros” és milyen a “sűrű soros” pontírás?

A “sűrű soros” pontírásban két sor közti távolság: 10,0 mm.
Ez az általános forma.
A “ritka soros” pontírásban minden második sor üresen marad. Ez kezdő pontírást olvasó személyeknek nagyon hasznos, mert így jobban tudják tartani a sor irányát olvasáskor, és könnyebben visszatalálnak a következő írott sor elejére.
Vissza az oldal tetejére

Milyen eltérések vannak a különböző nyelvek Braille-rendszere között?

A Braille-írásban is különböző ábécék vannak. Van pl. latin, arab stb. ábécé. A latin ábécén belül az ékezet nélküli egy betűs magán- és mássalhangzók általában megegyeznek, különbségek Csak azok ékezetes formáiban vannak.
A kettős magán- és mássalhangzók nyelvenként teljesen különböznek.
Ugyanígy különbségek vannak az írásjelek használatában is.
A magyar Braille-írásban a latin ábécéhez képest más a q és z betű, valamint az ékezetes magánhangzók és a kettős mássalhangzók.
A különbségek miatt nagyon gondosan kell feldolgoznunk azt a dokumentumot, amelyben többféle nyelvű szó vagy kifejezés található.
A Gravobraille Kft. Munkatársai a magyaron kívül további 29 nyelven tudnak pontírásra (teljes- vagy rövidírás)
át fordítani szövegeket.
Mint pl.: Angol (Amerikai, Ausztrál, Brit)
Arab
Belga
Bolgár
Brazil
Cseh
Dán
holland
Finn
Francia
Görög
Héber
Horvát
Izlandi
Ír
Latin
Lengyel
Német
Norvég
Olasz
Orosz
Perzsa
Portugál
Román
Spanyol
Svéd
Szlovák
Török
Vietnami
Vissza az oldal tetejére

Hogyan olvassuk a Braille-írást?

Az ujjunk hegyével olvasunk balról jobbra úgy, hogy végighúzzuk a sorokon az ujjunk hegyét.
Tapintással képesek vagyunk meghatározni, hogy hány pont van az ujjunk alatt, és azok milyen formában vannak elhelyezve. A legtöbb vak ember egy ujjal olvas (pl. a bal kéz mutatóujjával), de vannak, akik két ujjal is tudnak olvasni. A bal mutatóujjal olvasnak a
sor elejétől a közepéig, ahonnan a jobb mutatóujjal folytatják az olvasást, miközben a bal mutatóújjal megkeresik a következő sor elejét. Sőt, olyan vak ember is van, aki hat ujjal, bal kéz mutató-, közép- és gyűrűs-, valamint a jobb kéz mutató-, közép- és gyűrűsujjával
Egyszerre olvas, mindegyik ujjal egy-egy kis részletet feltérképezve a sorból.
Az olvashatóság szempontjából nagyon fontos számunkra a pontok magassága. Tapasztalataink szerint a 0,35 mm pontmagasság jól olvasható. Az ennél alacsonyabb pontok minél alacsonyabbak, egyre “homályosabbak”, majd olvashatatlanok számunkra.
Nyomtatásnál fontos a papír szakszerű kiválasztása. Nem jó, ha egy papír túl lágy, mert akkor hamar kinyomódnak a kiadvány pontjai, és olvashatatlanná válnak számunkra.
De nem elég az, hogy kemény legyen a papír.
Vannak olyan papírok, amelyeken szemmel jól láthatóak ugyan a pontok, de ujjal tapintva nehezen olvashatóak.
Vissza az oldal tetejére

Milyen eszközökkel írnak a vak emberek?

A “kézírás” Braille-írótáblával (általánosan használt kifejezéssel: Braille-táblával) papírlapra történik. Szintén papírlapra írunk a pontírógéppel is.
A számítógépen található szövegeket pedig Braille-nyomtatóval nyomtatjuk ki.
A legtöbb vak ember saját nevét le tudja írni síkírásban is.
Mobiltelefonba a telefon billentyűivel,
Érintőképernyős , PDA-ba egy braille-maszk segítségével,
számítógépekbe pedig normál vagy Braille-billentyűzettel írunk.
Vissza az oldal tetejére

Van kétoldalas Braille-kiadvány is?

Igen. Braille-táblával és pontírógéppel csak egyoldalasan tudunk írni, de Braille-nyomtatóval két oldalas kiadványokat is tudunk készíteni. A nyomtató fejlesztői nagyon ügyesen úgy oldották meg, hogy a páros oldalakhoz képest a páratlan oldalak nyomtatását kicsit “elcsúsztatták”, így nem fordulhat elő, hogy
Azokat a pontokat, amelyeket az egyik oldalon kidomborítottunk, a másik oldalra visszanyomja a gép.
Mi csak a domború pontokat érzékeljük, így a homorú pontok nem zavarnak bennünket az olvasásban.
(Braille-táblával csak oly módon tudunk kétoldalasan írni, ha a páratlan oldalon az 1. 3. 5. 7. sorokba, a páros oldalon pedig a 2. 4. 6. 8. sorokba írunk. Erre a célra vannak külön elkészítve ún. kétoldalas Braille-táblák is.)
Vissza az oldal tetejére

Mi a nyolcpontos Braille-írás?

Egy olyan rendszer, amit a múlt században hoztak létre azzal a céllal, hogy nagyobb legyen a variációs lehetőség, és így egy ablakon belül még több jelet lehessen kialakítani.
Ez esetben az álló téglalap bal oldalán négy, és a jobb oldalán is négy pont van.
Bal oldalon felülről lefelé az egyes, kettes, hármas és hetes pontok, jobb oldalon pedig a négyes, ötös, hatos és nyolcas pontok vannak.
Előnye az, hogy azokat a jeleket is képesek vagyunk egy ablakban megjeleníteni, amiket a hatpontos rendszerben csak két ablakban tudtunk leírni. Így például a nyolcpontos Braille-ben nincs szükség a nagybetűjelre, mert ha bármely betűhöz kidomborítjuk a hetes pontot is, akkor nagybetű lesz belőle.
Egy szám leírása esetén nincs szükség külön ablakban egy számjelre,
Annak megjelenítése is megoldható egy ablakban. A nyolcpontos vakírás nyomtatásban ugyan nem terjedt el, de Braille-kijelzővel általánosan használt rendszer.
Vissza az oldal tetejére

Egy Braille-írású könyvben vannak-e címek, táblázatok és egyéb formázások?

Igen. Ez nagyon fontos része egy Braille-könyvnek is. Elősegíti a gondolatok áttekinthetőségét. Sok esetben azonban a formázási módszereink mások. Ez főként abból adódik, hogy egy látó ember, amikor rápillant egy oldalra, akkor azonnal képes áttekinteni az egész oldalt. Mi ezt az ujjunkkal speciális módon tudjuk megtenni.
Vissza az oldal tetejére

Mi az úgynevezett “kis rövidírás”?

Ez a rövidírás 44+2 jelből áll. Vannak benne szórövidítések (mint pl.: és, is, hogy, ország, boldog stb.); ragok rövidítései (-ba, -be, -ban, -ben, -hoz, -hez, -höz stb.).
A +2 jel az “a” és “az” névelők rövidítései.
Általánosan használt írásmód, amit könyvekben és folyóiratokban egyaránt használunk. Általa ugyanannyi információt sokkal kisebb helyen tudunk tárolni.
Vissza az oldal tetejére

Mi az úgynevezett “nagy rövidírás”?

Dr. Bánó Miklós az 1950-es években kifejlesztett rendszere, ami száznál is több rövidítést tartalmaz. Önálló szórövidítéseivel, valamint a szókezdő, szavakon belüli és szóvégi rövidítéseivel nagyban lecsökkenti a szövegek terjedelmét. Gyorsabb olvasást és írást tesz lehetővé. Segítségével még Braille-táblával is olyan gyorsan írhatunk, mint a látó emberek a kézírással. Összetettsége miatt csak néhányan használjuk.
Vissza az oldal tetejére

Szövegek leírásán kívül milyen egyéb anyagok rögzítésére alkalmas még a Braille-írás?

Kotta:
A legtöbb vak zenész nem hallásból, hanem kottából tanul. Amikor előadnak egy zeneművet, már nincs előttük a kotta, a Braille-kottát a mű megtanulására használják.
A kottaírás nagyon érdekes. Az ütemeket szóköz választja el egymástól. Nyolcad hangok csak
Az ablak felső négy (1, 2, 4, 5) pontját foglalhatják el. Pl. a nyolcad cé hang az 1, 4, 5 pontokból áll. Ha hármas pontot teszünk a nyolcad hanghoz, akkor fél hang lesz belőle (fél cé: 1, 3, 4, 5). Ha a nyolcad hanghoz hatos pontot teszünk, akkor negyed hang lesz belőle (negyed cé: 1, 4, 5, 6). Ha egy nyolcad hanghoz hozzátesszük a hármas és a hatos pontot, akkor egész vagy tizenhatod hang válik belőle (egész vagy tizenhatod cé: 1, 3, 4, 5, 6).
Az oktávjel közvetlenül a hang elé kerül. A Braille gitárkottában a pengető ujj jele a hang (és az oktávjel) elé kerül, a fogó ujj jele pedig a hang után áll.

Matematika, fizika, kémia:
Tudunk írni törteket, képleteket, egyenleteket stb. Rendkívül sok jel áll rendelkezésünkre a tankönyvek elkészítésénél és a jegyzetelésnél.

Számítástechnika:
Braille-írásban is jelölni tudjuk a számítástechnikai jeleket, mint pl.: az ? ~ # & \ jelet.

Sakk:
Vak sakkozók a játszmák leírására használnak egy speciális jelrendszert.

Fonetikai jelek (IPA Braille): A nemzetközi fonetikai ábécé jeleit Brailleírásban is képesek vagyunk megjeleníteni. Ez nagyban segíti az idegen nyelvek tanulásakor a kiejtés elsajátítását.
Vissza az oldal tetejére

Miért kedvelik sokan a pontírást?

Általánosan elmondható, hogy azok a vak emberek szeretik a Braille-írást, akik vizuális típusúak. Ők jobban tudnak tanulni, ha “látják” az ujjukkal a szöveget.
Számunkra nagyon hasznosak a hangos-könyvek és a beszédszintetizátorral összekapcsolt számítógépek, mindemellett a Braille-írás a következő előnyöket képes nyújtani nekünk:

Akik vakírással olvasnak, azoknak általában jobb a helyesírásuk azoknál, akik csak hallgatják a szövegeket.
A Braille-írású kiadványokat olvasva mi határozhatjuk meg a tempót, könnyen visszatérhetünk egy előző gondolatra, elmélyültebben tudjuk tanulmányozni az anyagot.
A szövegek formázása segít bennünket a lényeg megtalálásában, a fő- és alpontok meghatározásában.
Az értelmezést teljesen mi végezzük el, mi határozzuk meg a hangsúlyokat, az érzelmi hátteret. Így igazi olvasási élményben lehet részünk. Mi olvasunk, nem mások olvasnak nekünk.

Az idegen nyelvek tanulásakor is nagyon hasznos a pontírás, mert általa
Képesek vagyunk jól elsajátítani a tanult nyelv helyesírását, és
A szavakat, mondatokat hangosan olvasva gyakorolni tudjuk a kiejtés, a mondatok hanglejtését is.
A siket-vak embereknek pedig létkérdés, hogy pontírással olvassanak, hiszen tapintás segítségével tudnak leginkább információt befogadni.
Vissza az oldal tetejére

Címkék: braille írás, Érdekességek, Információk, vakok

Információk a Magyar Braille írásról

Itt lehet hozzászólni !